Ugrás a menühöz.Ugrás a keresődobozhoz.Ugrás a tartalomhoz.



Magyarszerdahely szellemi értékei


Első írásos említése 1323. A név eredete a szerdánként tartott vásárra utal. Mai nevén 1863-ban említik először: Magyar-Szerdahely.
Magyarszerdahely azon települések közé tartozik, melyről középkori adatokat közöl Holub József Zala megye története a középkorban című munkájában. Ebből megtudhatjuk, hogy a Hahót-család birtokaként tartották számon a települést 1320-tól.
A 20. század hatvanas éveiben földrajzi neveit összegyűjtötték.
Révai nagy lexikonából megtudhatjuk, hogy 956 magyar lakta a települést 1910-ben, míg 1920-ban már 985 lakosa volt. A legközelebbi postahivatal Zalaszentbalázson volt, távírda pedig Gelsén.
Zala megye kézikönyvéből tudjuk, hogy a betelepülés már a kezdetektől folyamatos volt egészen az 1950-es évekig. Ekkor kezdődött a lakosság számának csökkenése, 1962-ben 968-an, 1970-ben 747-en éltek itt. A település az 1860-as években kapott vasútállomást.
Az Új magyar lexikon szerint 1960-ban 970 volt a lakosok száma. 1972-ben 910-en lakták a falut.
A Magyar nagylexikon szerint a falu lakossága 1990-ben 567 fő, 2001-ben pedig 545 fő.

A településről olvashatnak angol és német nyelven is.



Tűzoltókocsi

Magyarszerdahellyel kapcsolatba hozható híres emberek

Sáringer Kálmán okleveles villamosmérnök

Születési ideje: 1927-ben született Magyarszerdahelyen.
Villamosmérnöki oklevelet szerzett a Budapesti Műszaki Egyetemen 1950. szeptemberében.
Az általa kifejlesztett hegesztő-berendezés profilt ma kb. 0.6 milliárd forintértékben gyártják, 80 %-ban exportra.

Vígh László

1950-ben, Magyarszerdahelyen született. 1991 óta a biológiai tudományok doktora. Több hazai és nemzetközi tudományos társaság tagja. A Straub Örökség Alapítvány kuratóriumának elnöke. 1998-ban membránkutatásaiért Széchenyi-díjjal tüntették ki. Fő kutatási területe a sejtmembránok és a stressz kapcsolata.

Balla Lőrinc

"Én, aki Magyarszerdahelyen születtem, tisztességes parasztemberek voltak a szüleim, többszáz évre visszavezethető származásom, hogy - e vidékről való vagyok. Ez nekem fontos, fontos mert úgy érzem, hogy biztos pont volt, - van. Most mégis furcsa, hogy - e kijelentésben oly szilárd vagyok. Nem a származásomat illetően, hanem a biztos pont tekintetében. Pedig azt hiszem, nem kellene kételkednem, mert gyermekkoromban - e szűk határon kívül nem ismertem más vidéket."
(Részlet Balla Lőrinc:Magyarszerdahely : Szülőföld, történet és vallomás című művéből.)

Őry Károly

Az elemi iskolát Csapiban, Pölöskefőn, Gyótapusztán, Bocskán és Magyarszerdahelyen végezte. Az asztalosmesterséget Szepetneken tanulta ki. 1915-ben belépett a famunkás szakszervezetbe, 1921 elején Bécsbe ment. 1923-ban érkezett haza, és bekapcsolódott a KMP újjászervezésébe. 1925 augusztusában részt vett Bécsben a KMP első kongresszusán, ahol tagja lett a Központi Bizottságnak és a magyarországi ügyek irányítására szervezett háromtagú titkárságnak is. 1925. szeptember 22-én letartóztatták. 1929 karácsonyán szabadult súlyos betegen. A börtönben szerzett betegsége kiújult, ami végül is halálát okozta.

Gyutai István

Pályáját Zalaszentbalázson szaktanítóként kezdte, ugyanott lett segédjegyző, majd 1923-43 között Magyarszerdahelyen volt körjegyző. Versei és elbeszélései sokféle lapban, számos antológiában megjelentek, több dalszövegét is megzenésítették. Magyarszerdahelyi néprajzi gyűjtésének egy részét a Göcseji Helikon 3. száma közölte 1971-ben (85-107. p.).

További érdekes linkeket tematikus linktárunkban találhat.

Kedves Látogatónk! Amennyiben észrevétele van a honlappal kapcsolatban, kérem, hogy az alábbi címen jelezze:
salamon.timea(kukuc)nagykar(ponthu)
Salamonné Vadász Tímea
 
/1